Pszichoszociális kockázatértékelés (szaktevékenység)

Az elmúlt évek során a magyar származású Selye János nevéhez köthető STRESSZ kifejezés meglehetősen közismert és egyben elcsépelt kifejezésként került a köztudatba. Azon túlmenően, hogy tudjuk, mi is az, egyre inkább meg is tapasztaljuk, annak fizikai és érzelmi jeleit mindennapjainkban, legyen ez az otthonunkban vagy a munkahelyünkön eltöltött időszakban. Az elmélet lényege, hasonlóan más elméletekhez, a fizikából – a természet ismeretéből – ered. A 16. században megalkotott Hooke törvény szerint, ha egy fémből készült tárgyat erőhatás ér, az rugalmasan megváltoztatja az alakját, majd ha az megszűnik, akkor visszanyeri eredeti formáját. Ha túl nagy az erőhatás, annak alakváltozása tartós marad vagy akár el is törhet. Minden ember – kivétel nélkül – így reagál, ez az erőhatás pedig a stressz.

Az elmúlt négy évtizedben a munka és az egészség kapcsolatáról szóló kutatások széleskörűen bizonyították, hogy a kémiai, biológiai és fizikai veszélyek mellett a munka pszichoszociális jellemzői is befolyásolják a munkavállalók testi és lelki egészségét.

Egy 2004-ben Magyarországon végzett kutatás a munkahelyeken megjelenő stressz jellegzetességeit vizsgálta. Ennek alapján Magyarországon is, mint ahogy Európában, egyaránt egyre jellemző jelenség a megnövekedett munkaterhelés és a kiemelkedő teljesítmény. Önmagában ez nem probléma, hiszen egy optimális teljesítmény stressz-terhelés nélkül nem lehetséges. Ellenben az elmúlt években az emberre tervezett terhelés egyre nagyobb mértéket ölt, és valljuk be, nem erre terveztek minket. A túlzott terhelés hatása rajtunk, munkavállalókon is érezhető, azonban annak kiváltott hatása egyénenként változó. Valaki csak nehezebben alszik el, mások ingerlékenyebbé válnak, és gyakrabban keverednek konfliktusba, és vannak, akiknél ún. pszichoszomatikus betegségek jelentkeznek, vagy más jellegzetes kapcsolódó problémák jelennek meg.

Az előbbiek során hivatkozott tanulmány egy érdekes és figyelemfelhívó számot tesz közzé, nevezetesen, hogy a megkérdezett szervezetek vonatkozásában a felmérésben résztvevők 1,6%-a (!) jelezte, hogy a szervezetnél stresszel kapcsolatos felvilágosító munka folyik. Ez méltán nevezhető megdöbbentő adatnak!

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló irányelve (89/391/EGK) keretet határoz meg a pszichoszociális kockázattal kapcsolatos kérdéskör kiemelt értelmezéséhez minden tagállam számára az Európai Unión belül .

Örvendetes tény, hogy hazánkban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva e tényező fogalmát is.

Ennek alapján pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

A stresszhez vezető ún. stresszorok előfordulnak a tágabb és szűkebb értelemben vett munkahelyi fizikai, szociális, társadalmi környezetünkben egyaránt.

A munkavédelmi törvény módosítása e problémakör munkahelyi vonatkozásában történt, és felhívja a munkáltatók figyelmét a megelőzés fontosságára ezekben az esetekben is.

A stressz nem betegség, és a stresszhez vezető kihívások önmagukban szükségesek a testi, lelki fejlődéshez. Elsősorban a hosszú távú stressz hatás vezethet:
- magatartási zavarokhoz,
- pszichológiai hatásokhoz,
- fizikai panaszokhoz, tünetekhez,
- pszichoszomatikus megbetegedésekhez.

Hasonlóan tartós stresszt a munkahelyi bizonytalanság, értékvesztés, képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások, konfliktusos interperszonális kapcsolatok munkatársakkal, főnökkel, vagy a magánéletben, túlzott munkateher okozhatnak. E területtel kapcsolatosak az olyan kérdések is, mint: mennyi beleszólása van a munkavállalóknak abba, hogy miként végzik a munkájukat, értik-e vagy sem a feladatukat, részesülnek-e vagy sem a munkavállalók a kollégák és a vezetők részéről kellő támogatásban, kaptak-e képzést a feladatok ellátásához stb.

Meghatározhatók azon jelek, jelzések és tendenciák, amelyek arra hívhatják fel a munkáltató figyelmét, hogy a munkahelyen a pszichoszociális kockázati tényezők nagyobb hangsúllyal jelennek meg. Ennek egyenes következménye lehet a nagymértékű fluktuáció, ismétlődő távollétek, határidők csúszása, fegyelmi problémák, agresszív megnyilvánulások, balesetek, tévedések, munkateljesítmény visszaesése, és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosánál való megjelenés.

Ezzel kapcsolatosan a munkáltatót érintő tevékenységek a következők :
1.Felmérés - jogszabály írja elő számára, mint kötelezettséget: van-e probléma, az milyen kört érint, milyen intézkedés történt eddig, és ha történt, elegendő-e, és mit kell tenni. Az ezt igazoló dokumentáció elkészíttetése is a munkáltatói kötelezettségek részét képezi.
2.Intézkedés - a pszichoszociális stressz csökkentése érdekében
3.Megelőzés - egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására, kiemelt jelentőséggel bír a munkahelyi egészséget előmozdító oktatás, tájékoztatás, szükséges kompetenciák fejlesztése, továbbá minden olyan tevékenységek, mely a szomatikus és mentális egészség állapotának megőrzését és visszaállítását szolgálja.

 

Módszertani sarokkövek (hagyományos módszertan)

1. 5 fokozatú Likert skála,
2. egyenes és fordított állításokat tartalmazó papír-ceruza kérdőívforma,
3. kitöltéshez szükséges idő közel 30 perc,
4. anonim kitöltés demográfiai és szervezeti adatokkal,
5. tervezetten a kijelölt szervezeti egységegységek minden tagja kitölti,
6. a szervezet által meghatározott munkavállalókkal mélyinterjúk,
7. a feldolgozást és a kiértékelést a Right Man Consulting hajtja végre (titoktartás és diszkréció kiemelt fontosságú),
8. a felmérés kvantitatív tartalmát a kérdőívek eredményei adják, míg a kvalitatív információk az interjúk feldolgozott adataiban jelennek meg.

Módszertani sarokkövek (online)

1. 5 fokozatú Likert skála,
2. egyenes és fordított állításokat tartalmazó kérdőívforma,
3. kitöltéshez szükséges idő közel 30 perc,
4. anonim kitöltés demográfiai és szervezeti adatokkal,
5. tervezetten a kijelölt szervezeti egységegységek minden tagja kitölti meghatározott időablakban,
6. a szervezet által meghatározott munkavállalókkal mélyinterjúk,
7. a feldolgozást és a kiértékelést a Right Man Consulting hajtja végre (titoktartás és diszkréció kiemelt fontosságú),
8. a felmérés kvantitatív tartalmát a kérdőívek eredményei adják, míg a kvalitatív információk az interjúk feldolgozott adataiban jelennek meg.